Javult a helyzet a korábbi évekhez képest, azonban a medián lakbérek még mindig jelentős tételt jelentenek a nettó fizetésekhez mérve – közölte az ingatlan.com kedden az MTI-vel. Az ingatlanhirdetési portál friss elemzésében a kiadó társasházi lakások medián bérleti díját vetette össze a márciusi, kedvezmények nélküli becsült nettó átlagbérekkel.
A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a budapesti albérletpiacon a 40-60 négyzetméteres lakások medián bérleti díja – a bérleti díjak középső értéke, amelynél ugyanannyi drágábbat találunk, mint olcsóbbat – a kedvezmények nélküli becsült nettó bér 41 százaléka. A korábbi években 44-50 százalék volt ez az arány, ami viszont nem jelenti azt, hogy a bérlők sokkal olcsóbbnak tartanák az albérleteket. Sőt még mindig komoly kiadást jelentenek különösen a fővárosban, hiszen a bérleti díjakon felül a rezsikiadások és a közös költség jelentős része is a bérlőt terheli.
Az elemző kiemelte, a megfizethetőbb albérletpiachoz arra lenne szükség, hogy hosszú távon tartósan gyorsabban nőjenek a nettó bérek, mint a bérleti díjak. Az egészséges arány az lenne, ha egy háztartás jövedelmének csak harmada menne lakhatásra, ami egyben azt is jelenti, hogy egy fizetésből fenntartani egy albérletet jelenleg még sok helyen nagy kihívás.
Rámutattak, hogy Budapesten a kiadó 40-60 négyzetméteres társasházi lakások bérleti díjának középértéke 260 ezer forint, ami a kedvezmények nélküli becsült fővárosi nettó bér 41 százalékát teszi ki. A kerületek között jelentős a különbség. A legmagasabb arány az V. kerületben látható, ahol a 310 ezer forintos medián bérleti díj a budapesti becsült nettó bér 49 százalékának felel meg. A skála másik végén a XX. és XXIII. kerület áll, ahol a medián bérleti díj a budapesti nettó bér 33 százaléka.
A vármegyeszékhelyek közül Debrecen és Nyíregyháza emelkedik ki: mindkét városban 44 százalékos a medián bérleti díj és a becsült nettó bér aránya. Debrecenben a 200 ezer forintos medián lakbér 450 023 forintos becsült nettó bérhez viszonyul, Nyíregyházán pedig a 170 ezer forintos medián bérleti díj áll szemben 385 824 forintos becsült nettó keresettel. A legalacsonyabb érték Békéscsabán látható, ahol a 105 ezer forintos medián bérleti díj a 381 781 forintos becsült nettó bér 28 százalékát teszi ki.
Közölték, az elemzésben azért van szó becsült bérekről, mert a hivatalos statisztikákban a kedvezményekkel együtt számolt nettó átlagbérek szerepelnek, ugyanakkor a bérlők jelentős része azokra nem jogosult.
Kitértek a kínálat összetételére is: az ingatlan.com adatai szerint a fővárosi kiadó társasházi lakások között a 30-39 és 40-49 négyzetméteres lakások adják a teljes budapesti kínálat 21, illetve 22 százalékát. Az 50-59 négyzetméteres lakások részesedése 17, míg a 60-69 négyzetmétereseké 10 százalék.
A közleményben Balogh László felhívta a figyelmet az állami bérlakásprogramok szerepére, ugyanis a kínálat bővítése visszafoghatja a bérleti díjak emelkedését.
2026. május 26.
(MTI)
Hozzászólok